Prohászka Ottokár: A nagyhét

A főparancsolat

a) «És kérdé őt egy törvénytudó, kísértvén őt: Mester, melyik a jőparancsolat a törvényben? Monda neki Jézus: Szeressed a te Uradat, Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és teljes elmédbőb (Máté 22, 35). Szeresd a te Uradat; amit szeretsz s szerethetsz, az mind belőle való ; szíved is a szeretet ösztönével, a viszontszeretet igényével s boldogításával belőle való. Szeresd, benne találsz mindent; azért önmagáért szeretheted csak igazán. «Istenem, mindenem» — hajtogatta Assziszi sz. Ferenc. «Isten a szeretet», mondotta Szent János evangélista. Boldogsága a végtelen, tevékeny szeretet; parancsai szeretetből valók; — mikor büntet s próbára vet, akkor is szeret. — Parancsa nagyon egyszerű : szeress teljes szívből s lélekből, melegen, bensőséggel, érzéssel; szeress engem s minden embert értem. Szeress minden erődből; ne csak szóval, ne csak érzelegve, hanem tettel. — Tégy minél többet a szeretet indító-okából, így : Szeretlek Uram, azért teszem vagy tűröm ezt, járok el így vagy úgy. Nem emberi tekintetből, önzésből, haszonért, dícséretvágyból; hanem érted, feléd fordítva, azonnal rád vetve mindkét szememet.

b) «A második pedig hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint tennenmagadab. Boldog volna a világ, ha ezt a törvényt ismernők s átélnők ; de nagyon távol vagyunk tőle. A világ tele van kegyetlenséggel. Lesz-e ez máskép valamikor? !

Nem filozofálok, de az én körömben a szeretet lángját élesztem ; s tegye ezt mindenki tőle telhetőleg. «Ha minden orosz egy-egy fát ültetne életében, Oroszországból kert válnék, s ha minden ember csak egy valakit boldogítana életében, a világból paradicsom volna» (Dosztojevszkij). Ez evangéliumi gondolat. Kevés ember osztja ; a többi gyűlölködik. De akik értik, azok tudják, hogy ez a világ boldogulásának útja. — Szeress minden embert, tekintet nélkül országra, fajra, vallásra; szeresd őket: 1. viseltessél jóindulattal irántuk ; 2. a polgári élet egész vonalán ; 3. ha miniszter, orvos, bíró, tanító, hivatalnok vagy, hivatalod jól betöltése által; 4. szeresd az egyest, a társadalmat s a hazát.

c) E két parancsolaton függ az egész törvény s a prófé.ták».

Ez a két parancsolat magában foglal minden egyebet. Aki tehát szeret, az magában hordja a törvénykönyvet, s érzi, hogy mit kell tennie. Senkinek sincs szüksége sok tudományra, sem könyvtárakra, hogy jó ember legyen. Pedig ez az én hivatásom s földi célom. Szeretek tehát, s ezáltal leszek jó ember ; s minél több türelemmel s önzetlenebbül szeretek, annál jobb ember leszek s jobban hasonlítok az Űrhöz, aki szeretett s elviselt engem, hálátlan bűnöst.

d) Jól kell szeretni. Felebarátunknak teste s lelke van ; elsősorban lelkére van tekintetem; nevelem gondolkozását s érzületét, vezetem igazságra, megszerettetem vele az erényt, vígasztalom, meglátogatom s a testi irgalmasság gyakorlatait is végzem. — Senkit sem tartok rossznak, kiről biztosan nem tudom; de mindenkit úgy kezelek, mint aki többékevésbbé rosszra is hajlandó ; mindenkit okosan, kímélettel, óvatosan kezelek. — Nem szabad jóindulatommal fukarkodnom és bizalmatlankodnom, hogy megérdemli-e ez vagy az szeretetemet s nem csal-e meg. Hisz Istenért szeretek embert!

Aki sokat okoskodik, az keveset szeret. — Okosnak kell lennem, alamizsna helyett inkább munkát adnom, — az emberek bizalmát megnyernem, — nekik kedvet csinálnom az élethez, akadályaikat, nehézségeiket elhárítanom.