Juliánus barát: Tibi atya elfoglalta a 777-et is

avagy a Fordított Egyház, amikor nem a hívek

mennek a paphoz, hanem a pap a hívekhez - sörözni

Az eddig is elég liberális szemléletű 777 blog ismét szintet lépett: "Hívd el a papot sörözni" - mondja a cikk, mint ha csak valami "Tibi atya"-bejegyzést olvasnánk a facebookon...

A különbség az, hogy a nem létező "Tibi atya" karakterét gúnyból építették föl a facebookon olyanok, akik nyíltan vállalják is, hogy semmi közük a kereszténységhez; ezzel szemben a 777 blog önmagát egy keresztény oldalnak tartja.

Aki nem hiszi, az alábbi linket elolvashatja a teli söröskorsókkal illusztrált írást, mely szerint szeptember 9. a "Hívd meg a papodat egy sörre" - világnap.

Hogy mi ezzel a gond? Nem, nem az, hogy sört inni eleve bűn lenne. Mértékkel (az emberi méltóság keretein belül) nem bűn sört inni. Jézus sem a bort változtatta vízzé a kánai mennyegzőn, hanem a vizet borrá.

Két gond van mégis a cikkel.

Először is, az alapprobléma, hogy nem kevés hívőre jut sok pap, hanem fordítva, sok hívőre kevés pap. Ezért van úgy kitalálva a rendszer, hogy a hívők mennek a paphoz (praktikusan a templomba), mert így hatékony. Ha megfordítjuk, hogy a pap megy a hívekhez, az nem lesz hatékony. Persze, megvan ennek is a helye, például nyilván betegek kenetét felvenni nem megyünk a templomba, és temetéskor is a pap megy a halotthoz. Nem ördögtől való dolog, hogy a hívek esetleg meghívják valahová a papot, de azért nem hiszem, hogy ez tömegesen fenntartható lenne.

Én viszonylag kevés olyan unatkozó papot ismerek, akinek arra lenne szüksége, hogy naponta meghívják ide-oda-amoda. De ha van is ilyen, mert lehetséges, akkor sem őt fogják meghívni.

Nyilván mindenki a kevés felkapott fiatal sztárpapok egyikét akarja majd meghívni, így azoknak majd több évre előre kell időpontot foglalni a várólistájára, ha nem akarnak mindenkit elutasítani...

A másik probléma, hogy miért éppen sörre kell meghívni? Annyi minden más, értelmesebb dolgot el lehet képzelni. Lehet kirándulni, strandolni, biciklizni, evezni, gombát szedni, természetet fotózni, korcsolyázni, annyi millióféle dolgot csinálni. Ha ragaszkodunk a beltérhez, akkor lehet múzeumba menni, sakkozni, mittudomén, ha meg mindenáron ülni és enni akarunk, akkor is lehet családi ebéd, szalonnasütés, satöbbi. Ezek közben ugyanúgy lehet beszélgetni, mint sörözés közben.

Miért kell egy keresztény oldalnak ráerősíteni arra a tipikusan városi-liberális rögeszmére, hogy emberekkel beszélgetni azt csak úgy lehet, hogy beülünk valahová, és ott alkoholt iszunk?

Ez ugyanis egész egyszerűen nem igaz. Nem csak sör mellett ülve lehet beszélgetni. Sőt, a legértékesebb emberekkel éppen így nem lehet találkozni. Mert pont ők nem fognak elmenni, ha sörözésre invitálják őket!

Az a tapasztalat, hogy a sörözést az emberek megtanulják maguktól is, így nem gondolom, hogy arra volna szükség, hogy az Egyház azt népszerűsítse és tanítsa. Sokkal inkább kellene felmutatni azt, hogy az iváson kívül sok-sok más, izgalmas, szórakoztató, és az ember testét-lelkét építő közösségi tevékenység is létezik.