Az Élet Kapuja - Olvasói levél

Feltéve: 2018.április 4-én.

Az április 8-i választások elé.
Herczeg Ferenc fenti című, Nobel-díjra jelölt nagyszerű regénye feleleveníti 1513 tavaszát, amikor Bakócz Tamás esztergomi érsek azzal a reménnyel indult Rómába a pápaválasztásra, hogy megválasztják pápának, (amire meg is volt minden esélye), és akkor fegyverbe szólítja a katolikus országokat, akiknek a segítségével a magyarok megmenekülnek a török veszedelemtől. De nem így történt; intrikákkal, cselszövésekkel elérték, hogy végül egy olasz Medici lett a pápa, Magyarország pedig magára maradt, és 150 évre török uralom alá került; a törökök lakosságának jelentős részét lemészárolták vagy rabszolgaságba hurcolták, településeinek 70-80%-át a földdel tették egyenlővé. Az 1513-as pápaválasztás és a most áprilisban következő választás között kísérteties a hasonlóság. 1513-ban a magyarok két hónapig az Élet Kapujában ültek, de az bezárult előttük. Így lesz-e most is? Reméljük, nem. Az április 8-i választásnak nagy a tétje: Magyarország megmarad, vagy nem marad meg. Választani akkor tudunk helyesen, ha pontosan tudjuk, mi között is választhatunk. Az alábbiakban röviden ezt szeretnénk áttekinteni. Bővebben »

A pap dolga

Pajor András ~ Feltéve: 2018.február 5-én.

Pajor atyának a Keresztény Élet 2018. február 4-i számában megjelent írása.
Útban vagyunk. Mi, papok elsősorban, de mi, keresztények, általában is, a legszomorúbb, hogy néha önmagunknak is. Amikor a világot az Evangélium szerint kellene formálnunk, az sosem fog tetszeni a sötétség hatalmának és a magukat álcázó képviselőinek, ez természetes. Ha azonban ugyanazt a maskarát öltik fel a saját testvéreink is vallási jelleggel, az maga a modern kori tévtanítás. (..) A prédikáció ugyanúgy a tanítás kifejtése, mint a közéleti elemzések, ez nekünk nemhogy tilos, hanem elsősorban a lelkipásztoroknak kell útmutatást adni a hívők lelkiismereti állásfoglalásaihoz. A néven nevezésre akkor van szükség, amikor a kereszténység és a nemzeti szellem ellenségei valamilyen formában felöltik a vallási jelmezt, és azt mondják, hogy ezért a hívők is őket pártolják. Ilyenkor el kell oszlatni az arcátlan átverést, és ez a hálátlan feladat ránk, papokra vár. Bővebben »

Vélemény a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által történt „Tíz kérdés tíz párthoz” kezdeményezésről

Krajsovszky Gábor ~ Feltéve: 2018. február 1-én

Nemrég értesültem az alábbi, az országgyűlési választásokkal kapcsolatos kezdeményezésről: a_kereszteny_ertelmisegiek_szovetsegenek_kozlemenye-1_resz, a_kereszteny_ertelmisegiek_szovetsegenek_kozlemenye-2_resz, tiz-kerdes-tiz-parthoz. Ennek pozitív kimenetelével kapcsolatban nekem − enyhén szólva − erős fenntartásaim vannak. Ezek pedig a következők. Szinte teljesen biztos és "borítékolható", hogy a múltjukból és örökségükből jól ismert liberál-bolsevik nemzet- és istenellenes (és a jelenlegi Kormány ellen is minden erejével tevékenykedő) irányvonal − amelynek képviselő pártjai sajnos szintén belekerültek a megkérdezettek listájába (lakonikusan fogalmazva, ezekkel az eddigi tetteik alapján szóba sem volna szabad állni, mivel mindig is a kereszténység és magyarság ellenségei voltak és ma is azok) − egészen biztosan újfent megragadja majd az alkalmat (mivel most felkínálásra került) a rájuk mindig is jellemző, gátlást nem ismerő hazudozásokra, a választási voksok keresztény oldalról történő megszerzésére. Nyilvánvalóan saját maguk ellen nem fognak beszélni − a körmönfont, hazug, csűrő-csavaró álnokságukról pedig meglétük óra (ideértve az 1945-ös választásokat is) mindig is híresek voltak. Majd lesznek ígérgetések, bőven! Tudjuk jól, hogy a politikai fordulat (szándékosan nem rendszerváltást írok, mert nem az volt) és hatalom-visszaszerzést követően három ciklusban is visszaszavazta a népességnek a többsége (az úgymond "hívők" közül is − csak kérdés, hogy azok miben hittek) azt a politikai fertőt, amelyről Bognár Lajos esztergomi egyházmegyés pap az alábbiakat írta: 1989. a változás éve. Nem is tudjuk kellően értékelni! Nagyobb, mint a tatárjárás után IV. Béla második országalapítása. És nagyobb 1686-tól, a törökök kiűzésének évéről kezdődő élete országunknak. Ekkor az ellenség egy szálig kitakarodott. Most egy pofon nélkül megúszták, és itt maradtak. Hangjuk és hatalmuk van! A tőlük való megszabadulás kötelező feladatunk!< Az Esztergomi Egyház fél évszázada, 69. oldal. Bővebben »

Pongrátz Gergely nyílt levele Kovács Lászlónak, az MSZP elnökének

Feltéve: 2017. szeptember 22-én

... Bizonyára hallották már: bűnbánat nélkül nincs bocsánat. Miért csodálkoznak hát azon Önök, tisztelt Elnök úr, hogy amikor pártjuk képviseletében a jótékony össznépi feledésben reménykedve koszorúkat igyekeznek elhelyezni bajtársaink sírjain vagy az Ő emlékműveiken, inzultusok érik Önöket?! Csodálkoznak azon, hogy a Nemzet nagy része nem felejti el azt, amit az Önök pártjának jogelődje negyvenhat esztendővel ezelőtt elkövetett? Önök, tisztelt Elnök úr, lépten-nyomon arról panaszkodnak, hogy megosztott ez az ország. Megosztott, és ezért a nemzeti oldalt teszik felelőssé. Nem gondolkodtak még el azon, hogy provokációra nehéz békés kéznyújtással válaszolni? Mert az Önök hőseink iránti kegyeletből való bűnbánat nélküli görcsös részesedni akarása az áldozatok, azok hozzátartozói és a velük rokonszenvezők számára bizony: provokáció. A gyilkostól sem veszik jó néven, ha ott jajveszékel az áldozat temetésén. Azt kérem ezért Önöktől, tisztelt Elnök úr, hogy ha valóban fontos az Önök számára a társadalmi béke, a fölösleges, a nemzet dolmányán is foltot hagyó kikövetelt botrány elkerülése, amíg olyanok vannak soraikban, akik néhány esztendeje még büszkén hivalkodtak az ötvenhatos csőcselék elleni fegyveres és szellemi harcukkal, amíg tehát hiteltelenek az Önök által hozott kegyeleti virágok, kérem, ne koszorúzzanak bajtársaink sírjánál és emlékműveinél. Keressék más módját az ünneplésnek és a megemlékezésének. Bővebben »

Nyílt levél a "baloldali" szavazókhoz - 2014. tavaszán

Pajor András ~ Feltéve: 2014. április 3-án

Nem kampány-célból, sokkal inkább lelkipásztorként, lelkiismeretük felébresztése érdekében üzenek Önöknek. Sokukkal együtt nőttem fel egy szándékosan kettészakított országban, melynek egyik felén a tömegemberek jóllakatott és felelőtlen elégedettsége állt, a másikon pedig haláltáborok működése, erőszakkal kettétört életek és családok tragédiája. Aztán azok, akik mindezért felelősek voltak, vagy későbbi kollaboránsaik, többször is nevet váltottak, mintha így bocsánatkérés nélkül kiengesztelhették volna a nemzetet, begyógyították volna sérüléseit. Hányszor hallottuk, hogy ők már nem a régiek, ők már reform-kommunisták, semmi közük az egykori bűnökhöz? "Ha létezhetnek reform-kommunisták, akkor vajon reform-nyilasok, reform-anarchisták létezhetnének-e?" (Wittner Mária kérdése). Bővebben »

Mindszenty-idézetek, a 2014-es választások apropóján

Feltéve: 2014. március 18-án.

...A politizálás csak abban az esetben volna elválasztható a papi hivatástól, ha a vallás és a politika is különválasztható lenne, vagyis ha a vallás nem volna egyéb elvont elméletnél, égi vagy légi tüneménynél, melynek a földi, gyakorlati élethez semmi köze és ha a politika ezt az elvont rendszert legalább békében hagyná. A vallás azonban nem puszta elmélet, hanem élet és valóság, mely erkölcsöt irányít s ezzel együtt nemzetet, családot, egyént igazságot, jogrendet, gazdaságot, szóval az egész életet. Viszont a politika is erősen beleavatkozik a vallás és vallás külső szervezeteinek dolgaiba, azért szükséges az ellensúlyozás, a vallás viszont beavatkozása a politikába. Mivel pedig erkölcs és becsület nélkül elvész a jogi és társadalmi rend, megdől a gazdasági rend és a nemzet ereje, a vallás politikájának kell az állam segítségére sietni azáltal, hogy lelket, fegyelmet, stílust vigyen be az emberi tevékenységbe és szavát, befolyását érvényesítse a társadalmi szervezetekben és a törvényhozás házában egyaránt. Bővebben »

Az Apostoli Szentszék dekrétuma a kommunizmusról

Feltéve: 2014. január 30-án.

XII. Piusz pápa ma is érvényben lévő, 1949. július 1-jén kelt határozata (DH 3865), amelyet XXIII. János pápa megerősített (DH 3930).
Azok a hívő keresztények, akik a kommunisták materialista vagy keresztényellenes tanítását vallják, főleg, ha védelmezik és propagálják, ezen tény alapján a katolikus hit aposztatáinak minősülnek, az Apostoli Szentszék hatályába tartozó kiközösités alá esnek, és nem járulhatnak a szentségekhez (DH 3865). Amikor a nép képviselőit választják, katolikus polgároknak NEM MEGENGEDETT olyan pártokra vagy jelöltekre adni a szavazatukat, akik még ha nem is hangoztatnak a katolikus tanítással ellentétes elveket, (…), de mégis társulnak a kommunistákkal és támogatják őket cselekedeteikkel (DH 3930). Az eredeti szöveg itt olvasható latinul » és franciául ».

A 2014-es országggyűlési választások elé

Krajsovszky Gábor ~ Feltéve: 2014. január 28-án.

...Ezen bűntények eredményei többek között azoknak az ártatlan áldozatoknak a kiontott vére, akiket annak idején az Andrássy út 60-ban ezek vertek halálra, magyarok százezreinek-millióinak ezek által megnyomorított élete, az államosítás címe alatt az ezek által kifosztott és vagyonelkobzásra ítélt ártatlan magyar családok rettenetes sorsa, a teljes terror fenntartása. Azután az 1956-os Szabadságharcot vérbe tiprók és az utána uralkodók tettei, akik például a Katonapolitikai Osztályon ugyancsak ártatlanokat, közöttük papokat is a legbecstelenebb és legrettenetesebb módon megkínoztak! Ezek a mostani, baloldali-liberális hatalomra-törők, illetve ezeknek az utódai, akik az elődeik „gyümölcsének” más formában való továbbvivői! Bővebben »

« Vissza az oldal tetejére
Real Time Web Analytics